Terápiák
Hallási Figyelem Tréning (AIT/FST) Berard- módszer alapján

A Tréninget Dr. Guy Berard (francia fül-orr-gégész) és orvos munkatársai által végzett kutatómunka, és közel 20 éves sikeres gyakorlati tapasztalat támasztja alá.

A Hallási Figyelem Tréning Magyarországon csak most kerül bevezetésre. Az általunk alkalmazott Filtered Sound Training (FST), magyarul Hallási Figyelem Tréning Rosalie Seymour nevéhez fűződik, aki sok éven át Berard munkatársaként dolgozott, a tíz elismert nemzetközi Berard – módszer (AIT= Auditory Integration Training) oktató között van, a Nemzetközi AIT terapeuták fórumának vezetője. Rosalie továbbfejlesztette Berard AudioKinetron készülékét. Először 1998-ban megalkotta az Earducatort, majd néhány évvel később az FST-t PC-re, s ez utóbbi működését, használatát tanította be egy tucat magyar terapeutának, köztük nekünk is.


Változások a Tréning hatására

A Tréning javasolt gyermekeknek, valamint felnőtteknek az alábbi problémák fennállásakor:

beszédészlelési zavar  halláscsökkenés (időskori is!)
beszédmegértési zavar halláskárosodás
megkésett beszédfejlődés hallási túlérzékenység
hiperkinetikus zavar fájdalmas hallás
aktivitászavar vizuális észlelés zavara
figyelemzavar alak-háttér megkülönböztetés (Gestalt) zavara
diszlexia, diszgráfia szerialitás problémája
autizmus viselkedés zavarok
Asperger szindróma esetenként Tinnitus (fülzúgás)
Down-szindróma  

Valamint zajártalom, rendszeres túlzott hangerő okozta halláspanasz esetén (munkahely, zenészek, DJ-k, fülhallgató).

Minden embernél –gyermeknél és felnőttnél- meghatározó, hogy a hallott információt, jelet milyen mértékben és hogyan tudja feldolgozni, felhasználni.
Sok, tanulási problémával küzdő gyermek mutat nehézséget az auditív feldolgozás területén. Ennek tünete lehet a hallási figyelmetlenség, az elmaradó válasz egy auditív stimulusra (ingerre), gyenge auditív memória, probléma a beszédhang-betű megfeleltetéssel vagy a helyesírással, továbbá a megkésett vagy zavart beszéd és nyelvi fejlődés.

Ezek a magatartásformák könnyen beazonosíthatóak egy osztálytermi helyzetben, hiszen a tanulási problémákkal küzdő gyermekek 40%-ánál ez képezi a probléma gyökerét – ez a százalék néhány kutatónál eléri a 80%-ot is.

A gyenge auditív feldolgozás  nem csupán a tanulási nehézségben mutatkozik meg, hanem magatartás-problémákat, hiperkinetikus -, vagy figyelemzavart is eredményezhet.

Az alapvető felfogás a gyermekek auditív feldolgozási problémáival kapcsolatban az, hogy az auditív stimulus még a nyelvi feldolgozás előtti szakaszban inadekvátnak tűnik. A hallás vagy károsodott, vagy nem, lehet, hogy van halláscsökkenés és feldolgozási probléma is. Jelen lehet feldolgozási probléma halláscsökkenés hiányában is. A halláscsökkenést és a feldolgozási problémát külön kell kezelni, habár lehet, hogy összefüggnek egymással.

Az auditív feldolgozási problémával küzdők bizonyos százaléka csökkentett vagy lassú reakciót mutat az auditív stimulusra, míg mások túl érzékenyek a hangokra és túlreagálnak általános hangingereket, valamint az osztálytermi zaj kimeríti őket. Eltakarják a fülüket, a tömegtől visszahúzódnak. A bevásárló-központokban agresszívekké válhatnak, vagy hisztiznek. Időnként süketnek tettetik magukat, így védekezve a fájdalmas hangokkal szemben.

A Tréning  megkezdése előtt az audiológus audiometriát és/vagy a HFT/FST terapeuták hallási figyelem tesztet készítenek audiométer segítségével, hogy megállapítsák, milyen beállításokat alkalmazzanak a HFT/FST során. HANGSÚLYOZZUK,  HOGY a terapeuta által végzett hallási figyelem teszt NEM HALLÁSVIZSGÁLAT, ÉS NEM LEHET A SZEMÉLY HALLÁS-ÁLLAPOTÁT MEGHATÁROZNI EZ ALAPJÁN. Amennyiben bármilyen jel arra utal, hogy a páciensnek a hallásával probléma van, tovább küldik audiológushoz vagy fül-orr-gégészhez. Ha audiológus végzi az audiometriát az FST/AIT-hez, a következő adatokra van szükség:

Mindkét fülön mind a 10 frekvenciát vizsgálni kell, azaz a 250Hz, 500, 750, 1000, 1500, 2000, 3000, 4000, 6000 és 8000Hz-t, illetve még többet, ha az audiométer ezt lehetővé teszi. Fontos, hogy a hallásküszöb mindegyiknél ki legyen mutatva, amennyiben   lehetséges.
Még 0 dB fölött is mérni kell (-10dB), ha szükséges. Ez a hiper-éles hallás megállapítására szolgál. Nem elégséges csupán halláskárosodást szűrni.

Az audiometriát csak HFT/FST terapeuta értelmezheti a tréningre való alkalmasság szempontjából. Egy „jó” audiogram egyenes, vagy lágyan ívelt képet mutat a 0 dB-hez közel. Bármilyen ív, ami 0 és 10 dB között van és egyenes, megfelelő feldolgozást jelez, amennyiben a probléma magatartás-indikátorai is hiányoznak. (Lehetséges, hogy az auditív feldolgozás problémája csak az osztályban és a szociális megnyilvánulásokban látható, az audiogramon nem).

Amikor az audiogram „csúcsokat” és „völgyeket” mutat, és/vagy néhány nem-orvosi hallásélesség csökkenést, - habár a teljes audiogram 0 és 20 dB között van – akkor azt mondhatjuk, hogy az auditív feldolgozási probléma magatartásbeli tüneteit az audiometriás vizsgálat megerősítette. Nem javasolt azt vizsgálni, hogy melyik az a leghangosabb hang, amit a gyerek még tolerálni tud. (Dr Jane Madell, Beth Israel Hospital, és Dr Guy Berard, Annecy, France szerint)

{ Hallási Figyelem Tréning bővebben }
{ Zene-mozgás-kép(zelet) } { Alapozó mozgásterápia } { NILD komplex terápia }

{ Adatvédelem } { Előző oldal } { Főoldal }